Napraforgó

Nem szeretem a napraforgót,
gátlástalan,
koldus-növény, mind arra fordul
világtalan
arcával, amerről a Nap
szórja arany
piculáit – rézből vert, cifra
tányérja van.

Fény-kakas, tudja jó előre
a fény-irányt,
nem éri baj, befordul mindig
a fény iránt,
kisemmizi törpe növésű
kisöccseit.
Nem is bánom, hogy nyár utolján
fejét veszik.

<< Vissza