Habzó mezőben

Habzó mezőben lábalok;
tavaszodik, tavaszodik.
Fújkálja bársonyszájú szél a
virágok buborékait.

Izeg a világ, mag fülel,
kő ugrik, fű tolong.
Fa belsejében, még csak a
háncs alatt, de már leng a lomb.

Esztergakés a napsugár.
Üzemi hőmérsékletű
a föld – s finom forgácsaként
pendülve, zengve dől a fű.

<< Vissza