Mert nem szentelte meg se pap,
se jegyző apámék hitét, ágyát –
a madárlátta szerelem
vad bokrok alján tartotta nászát.

S világgá indultak anyám
forró méhéből előttem ketten.
És én lettem a harmadik
e törvénytelen, szép szerelemben.

Harmadik lettem, akinek
az a sorsa, hogy poklokat járjon,
s dolga, hogy igazat tegyen
e kacsalábon forgó világon.

Hisz kell az igazság nagyon.
Rúgott homlokú félénk szegények
szorongnak isten térdinél.
Szólaljon értük csillagos ének.

<< Vissza