Bújócska

Bújócskát játszott a halál,
keresett életre-halálra.
És ha valakit megtalált,
rácsapott a bunker falára.

Mi is ott bújtunk napra-nap:
lélegzetünket visszafojtva
kuporogtunk, s – ipi-apacs –
boforc böffent, robbant a bomba.

Így volt. A halál csalt, lesett,
nem számolt tízesével százig. –
Aki bújt, aki nem – megyek.
Három gyerekem bújócskázik.

Búvóhelyük a fa, az ól;
nekidőlnek a ház falának
és lesnek kis kezük alól –
játszanak háttal a halálnak.

<< Vissza