Fiam

Süt a Nap. Hihetetlen.
Sírod vetetlen.

Ásó készíti ágyad.
Nem anyád ágyaz.

Takaród, lepedőd föld lesz.
Koporsót öltesz.

És alszol, alszol, alszol.
Földnek fordulva alszol.

Fiodum aki voltál,
egy-halottammá holtál.

Mióta? jaj, mióta?
Egy perce, tegnap óta?

Az idők elejétől?
Mióta fény dől?

Isten-előttről? Mindegy.
Lettem öröktől özvegy.

Varázsló aki voltam,
érted hiába szóltam,

se égi, se földi isten
nem hallgatott meg engem.


Kispárnád visszaadták,
rajta véred maszatját,

nyáladat, verítéked.
Hagytak halottá téged.

<< Vissza